TÓTH LÁSZLÓ                                                                         ŐSZI DALOK

 

               Falevél a folyón

 

Születtem forrásból sebes pataknak.
Rohantam zúgva zord hegyek között.
Inni adtam szomjas madaraknak,
’S tajtékom part menti fákat öntözött.

Buktam át számtalan vízesésen,
Szelekre bízva azok moraját.
Sziklák terelték utam a mélyben.
Vittem magammal a létnek sok baját.

 

Magamnak új medret kivájva
Futottam enyhe lankák felé.
Közben száz új testvérre találva,
Sorsunk a közös létünket érlelé.

Összefonódva testvér éveimmel,
Szelídült egyre a vad futás.
Életem folyamát követtem hittel,
Mert folyó-férfivé érlelt az akarás.

 

Utamnak lassan végére érve,

Már látszik – ott vár az óceán.
Bánatot én nem érzek mégse,
mert ittlétem hiába nem volt talán.

 

Születtem forrásból sebes pataknak.
Lettem lassan hömpölygő folyó,
- kinek útjára társat őszi fák adnak -
Hátán hullt leveleket hordozó.

Oldal: Falevél a folyón
Leslie Toth írásai - © 2008 - 2024 - toth-laszlo.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat